Napfény Poszt - Stílus, művészet, társasági élet - Budapest napos oldala

Napfény Poszt


Hetvenkilencedik nap: Az ajtó

2013. július 26. - napfényposzt

Készítette: Keresztesi Barbara
Bevezető írás: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. június 19.
tabla nyito01
         Megtörtént, hogy az író egész nap hallgatott, csak ült a szobájában. Rettenetes arcokat vágott és tapsikolással hajtotta el a galambokat az erkélyről, amit mindenki utált, de az legalább cselekvés. A magyar gondolkodás nagy becsben tartja a cselekvést, amin azonban szigorúan izommunkát ért, tehát ha egy gondolkodó gondolkodik, az nem számít, kivéve, ha gondolkodás közben füvet nyír. Az író nem szerette, ha ilyenkor bárki zavarta, ne szólongassanak kérem, mondta azon a különleges alkalmakra tartogatott, kimért, tenyérbemászó hangján. Nem volt készen, de már majdnem. Az az igazság, hogy az író szeretett füllenteni az ilyen határidős ügyekről, ha azt mondta, hogy majdnem készen van, mindenki tudta, hogy a szöveg egyelőre sem kéziratban, sem sehogyan máshogy nem látott napvilágot, legfeljebb konyhai dialógokban lehetett hallani belőle részleteket korábban.
         Az író azután megunta, hogy a magára zárt ajtó, ha nem is senkinek, de talán nem mindenkinek jelent kellően erőteljes üzenetet arra nézve, hogy ne zavarják, ne emeljenek rá várakozó tekinteteket, sőt egyáltalán, semmilyen szemmozgás tanújaként ne lehessen róla megemlékezni később. Ezért távoltartó leveleket helyezett el a kilincsén.

Tovább

Hundertwasser és az eperdzsemek

 Csinos befőttesüvegek elkészítési útmutatója

Írta: Keresztesi Barbi - Merj Alkotni! rovat, 2012. június 9.

DSC 5547
"- Akármit lehet benne tartani - mondta Mackó gyorsan.
- Roppant praktikus és hasznos kis csupor ez, az ám! - tette hozzá dicsekedve, de nem őszintén. - És azt akarom kérdezni...
- Esetleg írhatsz rá valami üdvözletet.
- Éppen ez az, magam is így gondoltam. Nem volnál olyan kedves felírni rá: "Sok ilyen boldog születésnapot kívánok: Micimackó"?" Milne, Micimackó


Múlt szombaton voltam a Printában. A hely Erzsébetváros szívében, amolyan interkulturális olvasztótégelyként működik, a bejárat felőli rész közösségi kávézó és kiállítótér. A pultnál egy boldogtalan jogászból lett boldog barista főzi a tényleg nagyon jó kávét. A mester hirtelen haragú, ha valaki kritizálja a feketét berág, de gyorsan lehiggad és amikor visszajön, készít az illetőnek egy vigasztaló kávét. Szinte már megéri, hogy felhúzd. Az üzlet hátsó részében egy szitaműhelyet találunk. Minden hónap első szombatján itt vezetik be az erre vállalkozókat a szitakészítésbe, mely műveletnek első hallásra a liszthez lehet kapcsolata, valójában azonban a lenyomatokhoz van köze. A szitázás konkrét szinonimája a lenyomatkészítésnek.

Tovább

Hogyan nevettessünk meg egyetemi oktatókat?

Így készült az idei ELTE PPK Év tanára díj

írta: Keresztesi Barbi - Merj Alkotni! rovat - 2012. május 15.

Azt a feladatot kaptam, hogy egy hét alatt találjak ki egy díjat, amiből tizennégy darab nem túlságosan drágán, határidőre elkészül, és érzésre a Golden Globe hatást hozza. Hosszan gondolkodtam, majd átsétáltam a nővéremhez, és megmondtam a megoldást: nem lehet megcsinálni. A hétből már csak öt nap volt ekkor, ő szokásához híven összecsücsörítette a száját és elhúzta balra, majd kissé vontatottam azt mondta: csináljunk belőle tréfát, az ilyenkor mindig segít. Mire gondolsz? – kérdeztem. Én nagy, eltúlzott méretű, színes tábornoki kitüntetésekre gondolok – felelte. Innen a feladat magától értetődött. Eszembe jutott, amikor a Loire mentén, egy lófarmon töltöttem az egyetemi gyakorlatomat, az egyik zsoké hevesen udvarolt nekem. 
barbi angerÉn, Angerban (Franciaországban) 1996 nyarán - Fotó: Letitia LarouxEgyik hétvégén én fuvaroztam el a nálunk, panzióban tartott lovát az óceán melletti hippodromba, ahol ha jól emlékszem, ők ketten a harmadik helyen futottak be.  A futam végén találkoztunk az istállónál, a zsoké átdobta nekem a kantárt, és büszkén simította végig a mellére tűzött, harmadik helyért járó szalagmedaliont. Pontosan emlékszem, hogy akkor arra gondoltam: ha sikerül élve visszajuttatnom a lovat a panzióba, akkor szerintem nekem is járna egy ilyen érdemrend.

Tovább

Pettyes húsvéti tojáshéjkaspó

Írta: Keresztesi Barbi - Merj Alkotni! rovat

Egy egyszerű ünnepi asztaldísz elkészítési útmutatója

DSC 1897 Hozzávalók

Egy kis terrakotta cserép,
egy nagy tojás,
akrilfesték (hobbifesték): ciánkék, orgonalila, fehér.
Zöld szizál (ez egy szárított növény, olyan, mint a fű, hobbiboltban is kapható),
áttetsző, vízzel hígítható lakk,
virágföld,
kis fejű, rózsaszínű tavaszi virág. Én bíborkát (ranunculust) használtam, de rózsaszínű tulipánt, vagy jácintot is tehetsz a tojáscserépbe.

Szükség lesz még hegyes késre,
ecsetre,
ecsetmosó tálkára,
ecset törléshez rongyra. 

Elkészítés:

Tovább

Angülávilázsité – lámpabura műanyag pohárból

 Írta: Keresztesi Barbara

DSC 9197
Ezt az ötletet a kedvenc Youtube csatornámon, a ThreadBanger-ön válogatta be Corinne a legjobbak közé, az eredetit bizonyos Deborah készítette. A téli mézeskalácspartiból megmaradt egy méter műanyagpoharam, azokat használtam fel ehhez a projekthez.DSC 9205
 A hangulatvilágítás hozzávalói: 

Tovább

Párizsi randevú

 Írta: Keresztesi Judit

Ez az ajándék Bajor Gizi, (az, aki után minden férfi bomlott) és a Párizsi Kocka (az, amelyikbe a kávés nugátkrémet töltötték)  összeötvözéséből született. A Bajor Gizi vonatkozást - ami egyben első osztályú pletyka is - egy másik alkalommal mesélem el, a Párizsi Kocka jelenléte egy párizsi randevú esetében nem szorul magyarázatra, azt hiszem.
 

  1. alapanyagVégy egy nagy befőttesüveget, pink, fehér, pöttyös, piros, fekete színű maradék ruhaanyagokat, tűt, cérnát, ollót, gombostűt, vattát, szatén szalagot, celluxot, egy legalább 7cm nagyságú papírszívet, színes filctollat, egy Párizsi Kockát, egy mindenes ládát arra az esetre, ha a felsorolásból kifelejtettem volna valamit, és egy rózsás dobozt, aminek az elkészítési útmutatóját Barbi jövő héten közzéteszi.
  2. konturKifordítva (hogy visszájukra lehessen dolgozni) hajtsd félbe a ruhadarabokat, a szívsablon segítségével rajzolj ki rájuk annyi szívet, amennyit szeretnél, a szívek belsejében az anyag felső rétegét az alsó réteghez gombostűvel rögzítsd, és vágd ki a szíveket.
Tovább

Romantikus, de nem émelyítő ajándékötlet, ha bárki szükségét látná ilyesminek

 Írta: Keresztesi Judit

„Holnap szent Bálint napja lesz,
Mindjárt reggel korán;
És ablakodnál, párodul,
Ott leszek, én leány.
Kelt a legény, felöltözött,
Ajtót nyitott neki:
Bement a lány, de mint leány
Többé nem jöve ki.”
William Shakespeare, Hamlet 
(Arany János fordítása)

DSC_8098Ez a poszt most az én szórakoztatásomra született Bálint napra. Nem keresek ezúttal kulturális felhatalmazást, egyszerűen csak beszélek az ünnepről önhatalmúlag, arra hivatkozva, hogy ha Shakespeare-nek megfelelt, biztosan nekem is megteszi. 

Minden úgy kezdődött, hogy egyszer télen, szükségem volt harminc fő mikulásra abban a rémes igazgatói állásomban, amit egy kereskedelmi rádióban töltöttem be. Tizenegy évvel később, abból az alakulatból az egyik mikulás elvett feleségül. Aki ennél pikánsabb részletekre számított, az tényleg nem ismer engem. 

A Valentin napot kettőnk közül én szeretem jobban, a férjem a találkozásunk dátumát kedveli, ő arra készül, én erre szoktam. Ezeknek a mini ünnepeknek van egy komfortfokozatuk, az ajándékozás környékükön nem kötelező, csak ajánlott vagy még talán az sem, érthető és jogos, ez minden, ami biztosan elmondható róla. Ez a szabadság inspirálja a résztvevőket gondolom, mert rendre izgalmasabb meglepetésekkel szolgálnak, mint a nagy nyomás alá helyezett napokon általában szoktak. Az egyik évfordulónkra például 720 hektár földet kaptam a Holdon.

Tovább

Útmutató városi mézeskalácsház építéséhez

December 17-én, a Napfény utcában, egy mézeskalács városházából, és ötven polgári mézeskalácsházból álló kalácsvárost világítunk ki. Készítettem egy használati útmutatót, ha neked is kedved támadna kalácsházat készíteni az ünnepekre.





Szükséged lesz:

sütőpapírra,
mézeskalács tésztára,
mézeskalácsház-sablonra,
díszítőcukorkára,
hegyes késre, nagy késre és ha van, pizzavágóra,
sütőlapra vagy tepsire, (fontos, hogy amennyire lehet, egyenes legyen a felülete),
ollóra,
egy A4-es méretű (30x20cm), fehér csomagolópapírral bevont vastag kartonlapra, 
kézi vagy gépi habverőre,
egy öblös tálra,
ceruzára,
papírlapra,
lisztre, (a tésztát és a nyújtófát szükséges lisztezned),
nyújtódeszkára, (de ha nincs otthon ilyen eszköz, akkor egy vágódeszka, a konyhapult vagy asztal felülete is megteszi),
nyújtófára, (vagy ha nincs otthon, akkor egy sörösüveg, esetleg egy sima felületű üvegpalack is megfelel erre a célra),
konyharuhára vagy papírtörlőre.

A cukorhabarcs hozzávalói:

Tovább

Hogyan ajándékozzunk meg a teljes rokonságot tízezer forintból?

         Történt, hogy mához számítva majdnem napra pontosan nyolc évvel ezelőtt, tönkrement a vállalkozásunk. A pénz, ami addig számolatlanul dőlt hozzánk, hirtelen meggondolta magát és kifelé kezdett igyekezni a cégből. A lavina lefékezése felemésztette minden vagyonomat, először saját bankkártyáimat ürítettem le, később barátaim bankkártyái következtek, végül kivégeztem szüleim bankkártyáit is. Az utolsó számla kifizetése után pedig olyan helyzetben találtam magam, amelyet még elképzelnem sem kellett addigi életem során: nem maradt pénzem semmire, de semmire az egész világon.

      A lábadozás négy szörnyű évét nem szeretném romantikusabbnak láttatni, mint amilyen valójában volt, az állandó bizonytalanság s a kétség alaposan próbára tették fizikai és szellemi tűrőképességemet, mégis, azt kell mondjam, hogy életem legboldogabb éveit köszönhetem ennek a veszteségnek.
Az önsajnálatból a második év derekán, a férjemnek lett elege. Azt mondta, nem tudja megjósolni, hány szűk esztendő áll még előttünk, de abban biztos, hogy fiatalságát nem lesz képes gyászban tölteni. Azt is mondta, hogy attól a perctől, ha lesz rá okunk ünnepelni fogunk, és véleménye szerint a születésnapok s a karácsony alapos indokot szolgáltattak az ujjongásra. Egyetlen tényen azonban ez az újonnan életbe léptetett kötelező örömtörvény sem tudott változtatni: egy lyukas garasunk sem volt ajándékozásra.

      A férjemet csak a nátha győzi le, olyan csip-csup ügyek, mint egy meteor becsapódása vagy az Univerzum összeomlása nem hozzák zavarba. A következő születésnapom előtt írt Peter Falknak, a Colombo sorozat sztárjának, s megkérte arra, hogy küldjön a nevemre egy levelet, benne egy még a sorozat idejéből származó dedikált fotóval, és legyen szíves, írja rá nekem: „Boldog születésnapot”.


A következő alkalomra már Barbival, a húgommal fogtak össze, guberáltak valahonnan egy faládát és a londoni Hyde Parkban látható szószék mindtájára egy Speakers’ cornert festettek belőle nekem.
Később, a szennyeződések s közöttem lévő éles ellentétek inspirálták arra őket, hogy házilag varrt, boatollas gumikesztyűvel lepjenek meg. Tamás kezdte a játékot, mit többiek pedig igyekeztünk tartani vele a lépést.


Először a falon függő fényképalbumot egészítettük ki, lett Barbara Colombo, Judit Colombo fotónk, majd örökbefogadott macskamedvénk, egy elefántunk és egy festményünk is annak a híres alkotásokból rendezett házi kiállításnak darabjai közül, amelyeken az eredeti arcok helyébe saját ábrázatunkat montíroztuk.

      Voltak konyhai fedőkre és lábasokra komponált ütős koncertjeink, olasz akcentus délutánunk, Barbi, nyelvtanulási segédletnek átszerkesztett egy teljes guriga WC paprít úgy, hogy minden nap, új angol mondatot olvashassunk rajta,


én varrtam egy rettentően ronda babát egy kitűzővel, amire azt írtam: „Soha ne kérj elnézést a művészetedért”. Később a húgom úgy döntött, hogy ez lesz az általa alapított Merj Alkotni műhely jelmondata.
S végül, mert akkorra már újra rengeteg munkám volt, szabadidőm pedig egyetlen percnyi sem, és ezek a büdös kölykök folyton ott hemzsegtek körülöttem, kaptam egy Me Time (önmagamra fordítható idő) kuponfüzetet megtöltve látra szóló jegyekkel, amelyek felmutatásával egyedül maradhattam a nappaliban, legalább harminc percre. Ilyen és ehhez hasonló üzenetek álltak a kuponfüzetben: „A Metropolitanben ma nyílt egy kiállítás. Menjetek el!” vagy „Barbika, a bolygó veszélyben van, ha sietsz, a Dési Huber utcában még megmentheted!” vagy a kevésbé körmönfont „Oh, hagyjatok már békén, könyörgöm!”.

      Azon túl, hogy kitanultuk a semmiből ajándékozás művészetét még valamire rájöttünk az elmúlt, kis híján egy évtized leforgása alatt. A bajból kifelé jövet, egészen más gondolatmenetre van szükségünk, mint ami akkor volt nekünk, amikor a bajba befelé igyekeztünk. Erről a későbbiekben szeretnék még bővebben szólni, most azonban csak arra maradt itt helyem, hogy ez évi ajándékötleteimből egyet közzétegyek. Ha a hóemberlevesen kívül is szeretne további inspirációt kapni karácsony ünnepére, látogasson el hozzánk december 18-án a Napfény utca 6. szám elé a Mézeskalácsfalu és az utolsó pillanatban készíthető karácsonyi ajándékok című kiállításunkra.

Üdvözlettel
Keresztesi Judit

Utolsó pillanatban elkészíthető ajándékok

 2010. december 18-án a Napfény utca 6. kertjében rendeztük meg az Utolsó pillanatban elkészíthető ajándékok kiállítását.
A kertben kiállítottuk az



"Anyu unatkozom készletet", a Hóemberlevest, a Jobb napok befőttet


a Trezor könyvet, a „Szabadidő és Szeretetkuponokat Karácsonyra”,


a Boatollas gumikesztyűt,



a Plüssmedve pendrive-ot és

Karácsonyfadíszeket kiégett villanykörtékből.
Ha rákattintasz az ajándékok nevére, megtalálod az elkészítési útmutatókat.
Kellemes időtöltést és Boldog Karácsonyt Kívánok!

Üdvözlettel
Keresztesi Barbara

A szerző hírlevelére >>> itt iratkozhatsz fel.

süti beállítások módosítása