Írta: Keresztesi Barbara - Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. május 5.
„A kocsmáros a pult mögött állt és unottan törölgette a poharakat. A konyharuha nem volt tiszta, utoljára akkor cserélhette, amikor az anyja itt járt, szerencsére a poharakról leitatott víz lazított a rongy foltjain. Jóval elmúlt éjfél, a bár amúgy sem volt népszerű, most is csak öt nőtlen férfi ült bent szétszórva az asztaloknál. Hirtelen az elcsigázott politikusforma felnézett, tekintetét a szakállasra szegezte, amikor az viszonozta pillantását, a politikus szeme átsiklott a vörös, kopaszodó humoristára. Egymásra biccentettek, majd mindhárman egyszerre álltak fel, hogy áttelepedjenek a középkorú híresség asztalához. Newton csak ekkor lépett a helyiségbe, odament a többiekhez és különösebb ceremónia nélkül helyet foglalt. Hosszan nem szólalt meg senki, a csendet a magas, középkorú törte meg.