Írta: Keresztesi Barbara - Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. május 5.
„A kocsmáros a pult mögött állt és unottan törölgette a poharakat. A konyharuha nem volt tiszta, utoljára akkor cserélhette, amikor az anyja itt járt, szerencsére a poharakról leitatott víz lazított a rongy foltjain. Jóval elmúlt éjfél, a bár amúgy sem volt népszerű, most is csak öt nőtlen férfi ült bent szétszórva az asztaloknál. Hirtelen az elcsigázott politikusforma felnézett, tekintetét a szakállasra szegezte, amikor az viszonozta pillantását, a politikus szeme átsiklott a vörös, kopaszodó humoristára. Egymásra biccentettek, majd mindhárman egyszerre álltak fel, hogy áttelepedjenek a középkorú híresség asztalához. Newton csak ekkor lépett a helyiségbe, odament a többiekhez és különösebb ceremónia nélkül helyet foglalt. Hosszan nem szólalt meg senki, a csendet a magas, középkorú törte meg.
- Én csak szerettem volna, ha meglátod bennem az embert. – mondta szomorúan.
- Ez nem így megy George - felelte a szakállas.
Ismét hosszan hallgattak, Clooney közben szórakozottan átutalta vagyonának felét az éhező árváknak, Schiffer lopva jegyzett le egy sokszorosan összetett mondatot a szalvétára. CK szólalt meg végül.
- Mi lenne, ha adnál neki egy újabb esélyt - mondta határozott hangon -, te meg kapnál Newtontól öt percet, és történjék bármi azalatt, Newton készséges marad. Jól mondom Newton?
A szakállas művész a magas híresség szemébe nézett.
- Nem érted - magyarázta neki. - Én próbáltam, de nem megy. És nem benned van a hiba. Egyszer biztosan találkozol valakivel, aki lerajzol, de az nem én vagyok. Én Mona Lisát tudok, nőt hermelinnel tudok, utolsó vacsorát tudok. Te egyszerűen túl...
- Tökéletes? - kérdezte Clooney keserűen.
- Nem megy ez nekem, értsd meg. És kérlek, ne gyere el több dedikálásra. Mindkettőnknek jobb lesz úgy.
Clooney arca elkomorodott, de mindketten tudták, hogy ezek után már nincs mit mondaniuk egymásnak.
Mennyit nyomhatok a Holdon - tűnődött Newton.
Az van George, hogy állati ellenszenves vagy nekem, gondolta Leonardo.
Newton egyszer szólalt fel képviselőként, akkor is csak azt mondta, hogy nyissa ki valaki az ablakot, gondolta Schiffer.
Mindegyiknek húszezrese lesz, és ne haragudjak, gondolta a pultos.” (kj)
Az ember esetében – egyedül a főemlősök között - a szemfehérje depigmentálódott, és a szemgolyó élesen elkülönült a környezetétől. Így a szem finom elmozdulása is könnyedén követhetővé válik akár nagyobb távolságból is. (Kobayashi és Kobayashi, 1997) Ez az anatómiai jellegzetesség segíti az érzelmek és a ki nem mondott szándékok detektálását, ha valaki nem híve a sok beszédnek.
Ma kiürült gyógyszercsomagolásból készítettem gülüszemeket.
A buborékcsomagolást szétvágtam, borsszemeket tettem beléjük, hátul kétoldalú ragasztóval és papírral fedtem le a darabokat, majd szem alakúra vágtam őket.
Holnap, látjuk egymást – gondolom én.
Szia
Barbi
Fotó: Keresztesi Barbara és Keresztesi Judit
Háromszázharminchárom nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Harmincharmadik nap: Kell egy pite
Harminckettedik nap: Friday i'm in love
Harmincegyedik nap: Zürich, 1916
