Készítette: Keresztesi Barbara
Bevezető írás: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. szeptember 5.

         Az író főállásban írt, két kéziratot is vártak tőle, hármat, ha pontosak akarunk lenni. A harmadikra tett ígéretét nem vették komolyan, mondjuk úgy inkább, hogy sóvárogtak csak a kézirat után. Korábban megpróbálták rendre szoktatni, megfegyelmezni az írót, aki kezesnek, de legalábbis kezelhetőnek tűnt, és ha megkérdezik, vagy ha be lehet ikszelni valahol, akkor ő szívesen megmondta volna, hogy kezesnek a legkevésbé sem jellemezné magát. Amikor még csak tényszerűen, őszintén rossz reklámszövegeket írt, hetventől húsz négyzetméterig terjedően voltak neki irodái. Ezekben dolgozott, s azután ezeket hagyta ott, valamilyen homályos belső késztetésre hivatkozva.
         Az író azt határozta el, hogy először szabadidejében, a klotyón fut be magazinírói, majd szépírói karriert, s amikor már úgy nézett ki, hogy jól tudja elhelyezni egyik szót a másik után kiengedték onnan, és a szoba erkélyén adtak neki íráshelyet csütörtökönként, plusz még két napon, reggel. Az erkély alapterülete a napjárástól függően egytől fél nézetméterig terjed, ez az író irodája momentán, és mivel a lakás többi részletétől üvegajtók választják el, jól látható, hogy az író, kreatív idejében facebookozik, s ha ilyenkor megkérik arra, hogy ugorjon le tejért, akkor kikéri ezt magának. Őmiattuk, mondja, igen szögezzük le, ez csakis őket terheli, őmiattuk kényszerül ő most innét elmenni, és a tejet elfelejtve idejét a szemben fekvő parkban napozással elütni, ahelyett nemdebár, hogy kiszolgáltatná magát az ő nagy-nagy tehetségének az irodájában.