Írta: Keresztesi Barbara - Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. július 9.

         Kelly Dixon kitalált egy játékot, amit „idd ezt, gyártsd azt” névre keresztelt. A szabályok értelmében néha bekever egy érdekes színösszeállítású limonádét, és mellé legyárt egy valamilyen tárgyat, az itallal harmonizáló dekorral. Hát igen, sekélyes, de nem érdekel, nekem az awesome possum feliratú póló is tetszik. Hétvégéről maradt még levendula, így adta magát ez a mai poszt. Éppen Kelly Dixonnál találtam is egy levendulás testradírt, de az már túlment minden határon, mert Dixon ételfestéket kevert a cukorba, hogy a végeredmény szép lila legyen. Ami mutatós, de én szoktam ételfestékben turkálni, az nem jön le azért olyan könnyen. Így kitaláltam egy másik receptet.

Írta: Keresztesi Barbara - Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. július 6.

         Ma Tihanyban jártunk egy szedd magad levendulamezőn. A helyszínt nem lehetett eltéveszteni, balkéz felől az út mentén lila szőnyeg borította a dombokat, a levegő nehéz virágillattal volt tele. Valaki azt állította az interneten, hogy ezen a különös mezőn tolonganak a méhek, ami igaz. De hogy a méhek csípnek, ezt is mondta az illető, és valójában nem a csípés bekövetkezése a kérdés, mert csípés lesz, ez biztos, hanem az, hogy egységnyi idő alatt hány valószínűsíthető? A valóságban a levendulabokrok között működő méhek egyszerűen nem érdeklődnek a szüretelők iránt. A hatalmas csokorral sértetlenül hagyhattuk el a területet, a virágokat itthon talpas poharakba szórtam, a virágágyra mécseseket állítottam, és szép, bőrpausz lámpaburákat helyeztem a poharakra.