Napfény Poszt - Stílus, művészet, társasági élet - Budapest napos oldala

Napfény Poszt


Százhetvenkettedik nap: A brokkolikrémleves és az antik porcelán

2013. szeptember 20. - napfényposzt

Készítette: Keresztesi Barbara
Bevezető írás: Keresztesi Judit (Esterházy Péter 1989-ben írt cikke alapján)
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. szeptember 20.
brokkoli leves nyito01
         Aki ismer, tudja jól, hogy nem vagyok egy Habsburg-faló, nincsenek olyan nosztalgikus emlékeim, mint illendő volna. Fölvettem egy órát az egyetemen nem olyan régen, kisebbségi és többségi identitás tárgyban, ott a név szerint és nemzetiségi értelemben is tót tanár megmutatta ezt az archivált filmet, egy gyöngyöt a mélyben, amelyen jól látható, hogy az amúgy nem olyan rossz riporter mindenáron kezet igyekszik csókolni a kamerák közt rémülten menekülő minden magyarok királyának 1989 nyarán. Kisétáltam a teremből, így nem tudtam meg, hogy ott, helyben felajánlotta-e neki Mária országát, vagy maradt még pár hétig a proletárdiktatúra? Egyébként nem értem, hogy mit csodálkozom Habsburg Ottó akkori népszerűségén, aki nagyon is aranyosan raccsolt és nagyatyját – ki minimo calculo a szintén nagy becsben tartott aradi vértanuk elemésztője, s kinek a győzelmet arató I. Miklós cár (53) 1849-ben megírta, hogymi, uralkodók, a megtorlás minimalizálására szoktunk törekedni kisfiam, (büntetés a felbujtóknak, kegyelem a megtévelyedetteknek technológiával), s erre Ferenc József (19) valami otrombaságot felelt ugyancsak írásban, azután pedig kivégezte az akkori hazai elitet komótosan, sőt, a biztonság kedvéért mélyebbre is bekanalazott – tehát, hogy ezt az embert mi kedvesen ferencjóskázzuk… 
         Ez most arról jutott eszembe, hogy az egyébként Gordon Ramsay receptúrája alapján készült brokkolikrémlevest, - s ezzel Ramsay séfet nem akarnám indirekte felelőssé tenni az 1849 után történtekért – egy Habsburg jelzésű porcelánban adtam fel, amely az Orczy kastély múlt század eleji készletéből menekült meg. 

Tovább
süti beállítások módosítása