Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 27.
Van egy szerepíró díványom, azon ülök két hete minden nap hajnalig. Ülésenként háromezer szó eredeti szöveget vár el az elváró, és ez sok betű köztünk szólva. Nincs abban semmi különös ezért, azt hiszem, hogy ezen a majdnem reggeli órán, amely nekem most a munka után, nehezen rendeződnek a gondolatok a karamellalmák köré. Ehelyett Rabo Karabekian tolakodott a képzelgés homlokterébe és Clive Owen, azután Jamie Cullum, ... I'm an expert on Shakespeare and that's a hell of a lot, papappap tararararade ebből a társaságból csakugyan semmi hasznom ennek a bejegyzésnek viszonylatában.
Elmondom, hogy mit látok a képen alapfokon, ez az ötletem támadt. Látom az almákat elsősorban, nagyon szépek, ádáz édesség illúzióját keltik. Nem szabad azonban, hogy ez bárkit megtévesszen vagy eltántorítson; a karamellből és a valamivel kevesebb fehércsokoládéból képződő burok alatt egy-egy harminckalóriás, (hét gramm szénhidráttartalmú), egész, piros, könnyű, régi vágású, tökéletes alma lakozik.