Készítette: Keresztesi Barbara
Bevezető írás: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. augusztus 27.

         A Műcsarnokban egy ingyenesen látogatható gyönyörű, érzékeny, fekete tömeg leng. Az emberek bejönnek és gyorsan kimennek, mert első ránézésre egy óriási, rendetlen kátránypapír lóg a levegőben, s csak később derül ki, hogy a szeizmométerből és nitinol huzalból összeépített kinetikus tárgyat a terembelépéssel, (lassú frekvenciatartományú mozgással) idomítani lehet. A szeizmométer a fül, ez hallja a hallhatatlan jeleket, a fekete szobor pedig láthatóvá fordítja, mintegy tolmácsolja őket.
         Jártunk az Artus Társulatnál régebben. Az első élményre, a Don Quijote Mauzóleumra elkért ötszáz forint a legjobb helyre költött pénz volt a történelemben. Később egy másik ötszáz forint még mindig megérte, de a darab közben kicsit azért revánsot vettek rajtam az előző felhőtlenségéért, bőven hibahatáron belül. A HERMES 13-ban Goda Gábor, akkor egy hangszert is készíttetett velünk. Drótvállfát, egy fonaldarabot és ácsceruzát használtatott, de ez utóbbi ízlés szerint, ajtófélfára cserélhető. Ebben, a kívülállók fülének nem hallható zeneszerszámban a Notre-Dame harangjai laknak, komolyan. A játékot továbbadom, szíves kipróbálásra.