Napfény Poszt - Stílus, művészet, társasági élet - Budapest napos oldala

Napfény Poszt

Kétszáztizennegyedik nap: Fehér gyertyák az asztalon

2013. november 01. - napfényposzt

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 31.
gyertyas asztal nyito01
         Meg vagyok illetődve ilyen ünnepeken, mint amilyen a mai, mert nem tudom, hogy ez a nap jelent nekünk valamit vagy nem, vagy hogy lehet beszélni erről vagy másról nem is illik, vagy csak örülünk, mert nem kell menni dolgozni. Terveztem mindenesetre egy utolsó őszi asztaldíszt, sok gyertyával, az egy közös érdeklődési területünk az ünneppel, és míg a vendégeket vártuk vacsorára – melynek menüjén igazán nem tiszteletlenségből, csak borok és múmiavirslik szerepeltek – részletesen lefényképeztem ezt a színeiben szürkéskék, padlizsánszín, narancs, sárga, zöld, arany, fehér, üveg, rézszín asztalközepet. 

Tovább

Az írek még azt sem tudták, hogy létezik sütőtök a világon, amikor Salamon király tökei már javában ragyogtak Magyarországon

Van világhírű sütőtökünk, van töklámpás legendánk, miért ne szórakoztathatnánk magunkat az egyik létező legviccesebb közösségi elfoglaltsággal, a töklámpa-faragással?

Írta: Keresztesi Judit - Napfény Poszt
Szerkesztette: Keresztesi Barbara 

 Az írek, a XIX. század közepéig, tarlórépából faragták lámpásaikat. A zöldséglámpa-faragás, az 1700-as években jelent meg az ír népszokásokban, de a tarlórépa-lampionokat csak a XIX. század elején kezdték Jack Lámpásoknak {Jack o’lanternnek) nevezni Írországban. A legendában, amelyet a szóbeszéd a zöldségvájás köré kerített, egy alattomos kocsmatöltelék hírében álló ember, bizonyos Zsugori Jack kapta a főszerepet. Jack iszákosságától és kegyetlen tréfáitól sokat szenvedtek ismerősei, nem csoda hát, hogy hamar eljött érte az ördög. Mielőtt azonban sötét lelkét kilehelte volna, Jack megkérte a poklok urát, hogy teljesítse utolsó kívánságát, és hozzon le neki egy almát a közeli gyümölcsfa csúcsáról. Az ördög kötélnek állt, felmászott a fára, Jack, a tréfamester pedig komótosan kereszteket tűzdelt a fa törzse köré, és rajzolt belőlük néhányat a fa kérgére is. A szorult helyzetbe került fenevad, kelletlenül beleegyezett abba, hogy ha a vallási szimbólumok eltűnnek végre, és ő lejöhet a fáról, nemcsak hogy életben hagyja Jacket, de ha egyszer az mégis meg találna halni, akkor sem engedi lelkét a pokol kapuján betérni.

Ír jógaSok évvel azután, hogy üzletbe bonyolódott az ördöggel, Jack, a későbbi Halloween ünnep főhőse, elhunyt. De amikor bebocsátást kért a Mennyek országába, Szent Péter elébe tartotta bűneinek lajstromát, és ellentmondást nem tűrő hangon, Jacket a pokolba parancsolta. Az ördög, aki jelen monda tanúsága szerint szavatartó egyén, emlékezett Jackkel kötött megállapodására, és a gonosz lelket nem engedte belépni birodalmába. Jack tanácstalanul állt a pokol kapujában, ezért az ördög – mert nemcsak szavatartó, de minden bizonnyal segítőkész polgár is – azt javasolta Jack sötét lelkének, hogy menjen vissza a földre, ahonnan érkezett. Továbbá, hogy ne kelljen sötétben tapogatóznia, dobott neki egy szikrát a pokol tüzéből, amit Jack, a nála lévő, félig megevett tarlórépába helyezett. Így lett Jackből, Lámpás Jack, akinek írek között bolyongó lelkét az élők úgy tarthatják távol maguktól, ha faragott zöldség-lámpásokat helyeznek ki otthonuk ablakába. 
Kevesen tudják, hogy az írek, az őszi betakarítások idején, eredetileg kerek zöldségekből, tarlórépából, krumpliból faragták lámpásaikat. Ezeket a lampion-alapanyagokat, az új világba érkező bevándorlók cserélték le az Amerikában honos sütőtökre. Arról is csak néhány forrás szól, hogy a faragott lámpások 1866-ig, nem is kapcsolódtak a késő őszi Halloween ünnephez. 

Tovább

Kétszáztizenegyedik nap: Sütőtökös latte

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 29.
sutotokos latte nyito02
         Az indiai kávék mutatták be nekem a kávé mint önálló desszert koncepciót. A férjem indiaiakkal dolgozott együtt, röhögök Russel Peters viccein és van egy indiai szakácskönyvem, nem sokat tudok tehát Indiáról. Azért én írok (levelet önnek) most róla mégis, mert annyit azért meg tudok állapítani, hogy a sütőtökös latte hasonlít egy indiai kávéra, izgalmas, aromás, édes, fűszeres, mellette egy tortaszeletnek vagy keksznek nagyon össze kell szednie magát.  

Tovább

Kétszázkilencedik nap: Karamellalmák

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 27.
karamell alma nyito02
         Van egy szerepíró díványom, azon ülök két hete minden nap hajnalig. Ülésenként háromezer szó eredeti szöveget vár el az elváró, és ez sok betű köztünk szólva. Nincs abban semmi különös ezért, azt hiszem, hogy ezen a majdnem reggeli órán, amely nekem most a munka után, nehezen rendeződnek a gondolatok a karamellalmák köré. Ehelyett Rabo Karabekian tolakodott a képzelgés homlokterébe és Clive Owen, azután Jamie Cullum, ... I'm an expert on Shakespeare and that's a hell of a lot, papappap tararararade ebből a társaságból csakugyan semmi hasznom ennek a bejegyzésnek viszonylatában. 
        Elmondom, hogy mit látok a képen alapfokon, ez az ötletem támadt. Látom az almákat elsősorban, nagyon szépek, ádáz édesség illúzióját keltik. Nem szabad azonban, hogy ez bárkit megtévesszen vagy eltántorítson; a karamellből és a valamivel kevesebb fehércsokoládéból képződő burok alatt egy-egy harminckalóriás, (hét gramm szénhidráttartalmú), egész, piros, könnyű, régi vágású, tökéletes alma lakozik. 

Tovább

Kétszáznyolcadik nap: Őszi asztal

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 26.
erdo asztalkozep nyito02
         Van egy jó arányérzékem, gúlaszeletek szögeit tudom megsaccolni például nagy biztonsággal, és ezzel nyilván felléphetnék a cirkuszban is. De konkrét hasznát nem vettük ennek addig, amíg üvegkínálók és vázák, csipkebogyó-kalárisok és birsalmák, dísztökök és őszi vörös levelek kellemes balanszú elhelyezésével nem kezdtem múlatni az időt.

Tovább

Kétszázhetedik nap: Boszorkányujjkeksz

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 25.
boszorkanyujjak keksz nyito01
         Az Addams Family teasüteményei közül a boszorkányujj a legismertebb. Az íze? Nem, nem üt át rajta a boszorkány egyáltalán. Olyan a zamata, mint bármelyik emberi ujjnak, amit itt, a sarki boltban árulnak.

Tovább

Kétszázötödik nap: Aranymetszés

Készítette: Keresztesi Barbara
Merj Alkotni! 365 + rovat - 2013. október 23.
aranymetszes nyito01
         Bodonyi tanár úr reggel úszott egyet a Dunában, majd kilenckor ‒ pálinkával előidézve a flow-t – festeni kezdett. A tanítványok is festettek. Az ihlet ebédig tartott, ekkor evett, a tanítványok is ettek, mindenkihez volt egy implicit rossz szava, kávénál nekem például az aranymetszést vezette le papíron, nem volt rá szükségem momentán, de leírta, hogy legalább ennyit én is tudjak. Bodonyi tanár úr nem volt kellemes ember, de rajzolni, azt tud. Most van egy eredeti Bodonyim, az aranymetszés képlete, szignózva persze nincs és bemondásra nyilván senki nem fogja elhinni, de ez most nem is fontos. Megtaláltam ezt a darab papírt a héten, és gondoltam, ezzel lehetne valamit kezdeni: lerajzolhatnám az aranymetszést, végső soron. Tegnap éjjel fel is vittem egy keretbe a képletet.

Tovább

Kétszázhatodik nap: Kalapos jelmez – első rész

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 24.
kalap nyito02
         Nyílt Angliában a közelben egy horrorshop, Halloweenra lehetett ott napi bevásárlást intézni, voltak levágott fejek, letépett végtagok, kiesett szemek, fogak, csak a legszükségesebb. Meghívtak engem egy partira, ahová a belépés jelmezben volt lehetséges, és egy húszas évei elején járó nő (hermelinnel) majdnem bármit magára húz, de a bolt női részlegén addigra már csak három jelmez maradt: egy intimbetét, tényleg de tényleg vékony, szóval abba nem fértem bele, egy tükörtojás és egy Yoda (??) jelmez, én ezt az utóbbit választottam. 
         Ma a Bolondos Kalaposnak kellett volna megjelennie itt, de a modell leutazott Kenesére, az addigi munkafotók pedig valahogyan eltűntek, így a kalapos kalapját, ezt az egyébként igen nagy teljesítményt, egyetlen kockában leszünk kénytelenek bemutatni azzal a megjegyzéssel, hogy folytatása következik.

Tovább

Kétszáznegyedik nap: A boszorkány problémája

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Barbara
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 22.
boszorkany tok nyito02
         Adódott egy élethelyzete ennek a boszorkánynak: még ilyen régi típusú seprűje volt, se szervó, se fék, és a figyelme is elkalandozott egy pillanatra, mert meglátott egy stoppost, akit nem tudott ugyan fölvenni, de öregem, hogy ez milyen jó pasi volt. Ekkor csavarodott fel a fára szegény.

Tovább

Kétszázkettedik nap: Gránátalmaecet

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 20.
granatalmaecet nyito01
         A lazaccarpacciohoz gránátalmás ecetet ajánlottak, és nem tudom, hogy ez mennyire elképzelhetetlen, de nem volt itthon. Tulajdonképpen egész Budapesten nem volt. Barbi talált egy receptet és elkészítette, így két héten belül lesz gránátalmaecetünk. Akkor remélem, megtudjuk azt is, mi az a lazaccarpaccio.

Tovább

Kétszázharmadik nap: Szellemkórus

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 21.
szellem nyaloka nyito01
         Karl azért utálta Güntert, mert legutóbb, amikor az Aidában együtt énekeltek Radames győzelmi menetében, Günter egész végig egy műanyagpálma nyelével próbálta eltalálni Karl nagylábujját, és ettől magát rémesen viccesnek hitte. Amikor pedig új karriert kezdtek, és ezzel a gospel kórussal járták be Európát, Karl nem tudott pihenni a hotelben a koncertek után, mert Günter a szokások rabja volt, és a szobában állandóan ijesztgette az embereket.

Tovább
süti beállítások módosítása