Írta: Keresztesi Judit - Nagyvárosi nő megosztaná rovat
2015. január 24.

         Zelmát telefonon riasztotta, és még aznap este találkára hívta egy belvárosi kávéházba, amelyet ő választott ki. Fél tízre ért oda, és mivel Zelma még nem érkezett meg, kinn várt. Odalépett a nagy ablaküveghez, amely mögött, potyka az akváriumban, ült a férfi, telefonja fölé hajolt, a pincér éppen őt szolgálta ki, aztán egyedül hagyta. Szép, nyugodt arcának vonásai szabályosak és finomak voltak, fölemelte a csészét, iszonyú komolyan ivott és lassan, olybá tűnt, mintha nem is ivott volna, és minden korty után valahogy szebb lett ez az ember, ő pedig kint olyan közel hajolt a kirakathoz, hogy olykor le kellett törölnie a párát a szeme elől. Ekkor Zelma érintette meg a vállát: - Mit csináltál délután? - kérdezte. - Belegabalyodtam egy szóba. - felelte emez, de tekintetét nem vette le a férfiról.  - Pontosabban mindenbe. - javította ki magát szórakozottan -  Általánosságban véve gabalyodtam. - mondta. A kiszűrődő fény puhán szóródott szét arcukon, most már ketten figyelték, ahogyan bent két pincér nekilát egy asztal csinosításának… öt személyre terítettek. A pincérek szótlanul hordták ki a tányérok, villák és késféleségek minden fajtáját, egy nő csendes lelkesültséggel igazgatta a terítő közepén álló csokrot. Hirtelen megkönnyebbülve gondolt arra, hogy nem volna most itt ideje leskelődni, ha nem ír meg mindent időben. Az összes mondatot megadta, amit megadhatott, hosszan bíbelődött velük, a magyar mondatok megzabolázhatatlanok, se egy szerkezet, se egy tisztességes vonatkozó névmás, szavak összehordva... és mégis. Aztán hagyta, hagy pihenjenek. Meg, nem is szívesen küldött már el semmit pénteken, nem szerette a hétfői válaszokat; félt a hétfői válaszoktól, ha ajándékot hoztak is. Most egy pezsgőkoktélt tettek le az egyik vendég elé. A pezsgőbe gyümölcsjégkrémet kanalaztak, ismerte ezt az italt, csokoládéfelfújt járt hozzá, a két tétel együtt olyan gyönyörűen festett, hogy elállt a lélegzete. A sorbet-t fehér pezsgőből és vérnarancsból készítik általában, az íze a borhabéhoz hasonlított, ez itt, úgy nézte, inkább maracujából vagy barackból lehetett.