Írta: Keresztesi Judit - Nagyvárosi nő megosztaná rovat
2014. október 9.
         Legtöbbször bólintok, elmosolyodom és valami másra terelem a szót, de most, most a csésze mellé óvatlanul letettem a kiskanalat, és azt feleltem: kétszer. Reggel egy turmixot és később, valami bonyolultabbat. - Jó, de mikor eszel? - kérdezte. - Reggel - ismételtem meg - és koradélután egy menüt, ez amolyan kiszámított… - De mikor eszel? Rámosolyogtam, nem érdekes – mondtam. – Jól vagytok? – kérdeztem. Egy nagyon rövid novella után kezdtem kutatni a gondolataimban ma estére, és eszembe is jutott egy férfi, aki palacsintát sütött reggelire, rárendezett egy marék áfonyát és mézet tett mellé. A nő egy finom mozdulattal átnyúlt a pult fölött, a szoknyája szegélye meglibben. Később, az udvaron a férfi kezeit az ő kis kezeibe fogta és úgy melengette a meggémberedett ujjakat. A férfi a szobában képeslapot rajzolt neki, egy fa és azt hiszem, egy lila madár, talán egy pinty lehetett az elején. A nap végén egymásra néztek és kérdezték, hogy most mi legyen velünk? Üljünk itt hosszan és szóljunk, ha a másiknak valami beragadt a fogai közé és meséljünk történeteket. Így is lett. Nem bánták, ha kétszer hallottak valamit, arra gondoltak, szeretik, ahogyan a másik meséli ezt a történetet. A férfi holtfáradt volt, a nő leült, ölébe vette a lábát és kifűzte a cipőjét, a férfi pedig fölvette azt az apró-mintás ingét, amelyikben a nő olyan szépnek látta.
         Amikor a megbeszélésről hazaértem, már csak azt tudtam tenni, mint amit nagyanyám, ha nem volt a kamrában semmi. - Nincs itthon semmi - mondta - csak egy kis cukkiniszuflé lesz csillagom, meg kacsa, karamellizált répával és körtés csokoládés lávatorta. Nagyanyám tudott menüt komponálni, az ilyen adottság úgy látszik, generációt ugrik, és a nagy orr is, ugyanúgy. Az én szuflém ezúttal nem jött föl olyan szépen, de belül bolti, garantálhatom; könnyű, finom illatú és a szó legnemesebb értelmében zöldséges.

Hozzávalók:
1 evőkanál vaj,
1,5 evőkanál kenyérmorzsa,
350 g cukkini, feldarabolva, 
125 ml tej,
30 g vaj,
30 g finomliszt,
85 g reszelt parmezán,
2 kis fej vöröshagyma, apró kockákra vágva,
4 tojás.

A sütőt előmelegítem. Egy 1,5 literes sütőedényt kivajazok, és beleszórom a kenyérmorzsát. Az edényt körbeforgatom, hogy minden oldalára egyenletesen tapadjon a kenyérmorzsából, azután a felesleget kiöntöm.

A cukkinit forrásban lévő vízbe dobom és körülbelül 8 perc alatt puhára főzöm. Leöntöm róla a vizet, hozzáadom a tejet és egy botmixerrel pürévé zúzom. Egy serpenyőben fölolvasztom a vajat, beleszórom a lisztet, világos rántást készítek, leveszem a tűzről, hozzáadom a cukkinimasszát, elkeverem, majd visszateszem a tűzhelyre, és néhány percen át, kevergetés mellett főzöm. A szufléalapot ismét leveszem a tűzről, hozzáadom a hagymát, a parmezánt, négy tojássárgáját, és az alapanyagokat összedolgozom. A tojásfehérjét fölverem és óvatosan beleforgatom a masszába. A szuflétésztát beletöltöm az edénybe, majd közepes lángon, 40 percen át sütöm.









Fotó és szöveg: Keresztesi Judit
Szerkesztette: Keresztesi Barbara

Itt iratkozhatsz fel a hírlevelünkre, vagy követheted a bejegyzéseinket Twitteren, Tumblr-ön, Facebookon, a fotóinkat pedig a Pinteresten is megtalálod.