Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2014. január 31. 
Volt idő, amikor napi tíz csésze teát ittam, mert nem szerettem őszintén beszélni, különösen írásban nem. A feladat mégis azt kívánta, hogy tegyek erőfeszítéseket ebben az irányban, és én igyekeztem, amennyire tőlem telt, de valahányszor közel kerültem egy bensőséges gondolat leírásához, fölálltam az asztaltól, kimentem a konyhába és benyomtam a vízmelegítőt. A szívem kiugrott a nap végére a teáktól, úgy éreztem magam, mint abban a Neil Simon darabban a színész, aki általában nem vitt mérgeket a testébe, de amikor III. Richárdot játszotta ivott, mint a kefekötő, mert nem kedvelte ezt a királyt különösebben, és ki akarta irtani magából a kurafit. Ehhez a szívecskés teafilterhez jobban illett volna egy aranyosabb történtet, és nekem eszembe is jutott egy, de az túlságosan őszinte volt.
Hozzávalók:
piros karton,
teafilter,
olló,
dombornyomó toll,
ragasztó, ecset,
ezüst színű filctoll.
A kartonra két szívet rajzolok, körbevágom, és a cérna végére egymással szemben fölragasztom. A filccel elkészítem a feliratot. 
Szia
Barbi
Fotó: Keresztesi Judit
Hatvankét nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Háromszázharmadik nap: Mátrix az asztalon
Háromszázkettedik nap: Szív alakú kosár
Háromszázegyedik nap: A léghajó
