Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. december 15.
Ez az idei egy viszonylag nehéz év volt. Striker Sándor még régebben lefordított egy Gallagher történetet, amelyikben az Ardennekben áll pár amerikai katona, szemben több ezer némettel, és két hadművelet között van körülbelül öt perc pihenőjük. Ezt a könyvet kétszer is el kellett olvasnom ebben az évben, hogy egyáltalán képes legyek összeszedni magam, mert csak jöttek a csehszlovákok, különböző irányokból, szezonhoz passzoló színárnyalatokban, és mi meg, ha nem is tetű lassan, de mondjuk akkurátusan tudtunk csak haladni előre, öt perc szünetekkel.
A Mézeskalácsvárosnak így nem sok esélye maradt év végére, ilyen bénák vagyunk, mit lehet tenni? Azonban újabban gyakran történik velünk valami rendkívüli, és pénteken az történt például, hogy olyan események következtében, melyeket valószínűtlenségük okán itt le sem közlök, becserélték nekünk a tavalyi külső, sátras, nagyon hideg, nagyon mostoha Mézeskalácsváros-helyszínünket egy kétszáz négyzetméteres, lenyűgözően szép fűtöttre, amely egyébként a IX. kerületi Bálna gyomrában található, csak azért, hogy az ég szerelmére induljunk neki ennek a programnak, hát ne kelljen már könyörögni. Ezért idén úgy fejlődött ez a közösségi produkció, egyszersmind az egyik legjelentősebb társasági esemény Wagner ünnepi játékai óta, hogy bevonult ebbe az új, szépséges művészeti csarnokba. És hogy Jónás is ott van mellettünk a cet gyomrában, nos, ezt a tréfát egyszerűen nem lehet megunni.
Ez lesz a negyedik fehérvászon játékunk. A negyedik budapesti Mézeskalácsváros ugyanúgy épül, mint a harmadik, vagy második vagy, persze első: a játékosok otthon, olyan házat készítenek, amilyen nekik tetszik, és az összeépítés napján elhozzák a helyszínre. Dunára, Budára, Gellérthegyre, összes hidakra néző mézeskalácsház-telkeket, erre a linkre kattintva bérelhet minden résztvevő.
Amikor ez a mai projekt bekerült a „merj alkotni” ütemtervbe, még egyikünk sem sejtette, hogy éppen ma, ezen a blogon a Mézeskalácsvárosról is hírt adunk. Így csak a véletlen műve, hogy Barbi most mini, teáscsészére illeszthető mézeskalácsházakat készített.
Hozzávalók:
mézeskalácstészta,
kemény cukorhab,
sablon a miniházakhoz,
nyújtófa, nyújtódeszka,
kis pengéjű hegyes kés,
habzsák,
sütőpapír.
A sütőt 4-es fokozaton előmelegítem. A tésztát fél centiméter vastagra nyújtom. A sablonokat kivágom. Ráfektetem a tésztára, és a hegyes késsel körülvágom az alakzatokat. A tepsit sütőpapírral kibélelem, majd a darabokat a papírra fektetem. A tésztát 6 percig sütöm. Cukorhabot keverek. Habzsákba töltöm, és a részeket összeragasztom a habbal. Hagyom száradni, majd kidíszítem a tetőt. A miniházakat a csészék szélére állítva tálalom.
Szia
Barbi
Fotó: Keresztesi Judit
Százhét nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Kétszázötvenhetedik nap: Forralt bor - mézeskalács
Kétszázötvenhatodik nap: Aranyporos szalvétagyűrűk
Kétszázötvenötödik nap: Sakkmintás asztalközép
>>> Következő nap