Napfény Poszt - Stílus, művészet, társasági élet - Budapest napos oldala

Napfény Poszt


Kétszáznyolcadik nap: Őszi asztal

2013. október 31. - napfényposzt

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 26.
erdo asztalkozep nyito02
         Van egy jó arányérzékem, gúlaszeletek szögeit tudom megsaccolni például nagy biztonsággal, és ezzel nyilván felléphetnék a cirkuszban is. De konkrét hasznát nem vettük ennek addig, amíg üvegkínálók és vázák, csipkebogyó-kalárisok és birsalmák, dísztökök és őszi vörös levelek kellemes balanszú elhelyezésével nem kezdtem múlatni az időt.

Tovább

Kétszáznegyedik nap: A boszorkány problémája

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Barbara
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 22.
boszorkany tok nyito02
         Adódott egy élethelyzete ennek a boszorkánynak: még ilyen régi típusú seprűje volt, se szervó, se fék, és a figyelme is elkalandozott egy pillanatra, mert meglátott egy stoppost, akit nem tudott ugyan fölvenni, de öregem, hogy ez milyen jó pasi volt. Ekkor csavarodott fel a fára szegény.

Tovább

Kétszázkettedik nap: Gránátalmaecet

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 20.
granatalmaecet nyito01
         A lazaccarpacciohoz gránátalmás ecetet ajánlottak, és nem tudom, hogy ez mennyire elképzelhetetlen, de nem volt itthon. Tulajdonképpen egész Budapesten nem volt. Barbi talált egy receptet és elkészítette, így két héten belül lesz gránátalmaecetünk. Akkor remélem, megtudjuk azt is, mi az a lazaccarpaccio.

Tovább

Kétszázharmadik nap: Szellemkórus

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 21.
szellem nyaloka nyito01
         Karl azért utálta Güntert, mert legutóbb, amikor az Aidában együtt énekeltek Radames győzelmi menetében, Günter egész végig egy műanyagpálma nyelével próbálta eltalálni Karl nagylábujját, és ettől magát rémesen viccesnek hitte. Amikor pedig új karriert kezdtek, és ezzel a gospel kórussal járták be Európát, Karl nem tudott pihenni a hotelben a koncertek után, mert Günter a szokások rabja volt, és a szobában állandóan ijesztgette az embereket.

Tovább

Kétszázadik nap: Búzakalász-asztalközép

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 18.
buzakozep nyito01
         Ma van a kétszázadik napunk. Ezt egy rövid bejegyzéssel ünnepeljük meg, mert elszámoltam a napokat, és én ma egy gesztenyetortához írtam szöveget. Az pedig csak nagyon tág asszociációban illene ehhez, az egy 1921-es kiadású képeskönyvből vett búzakéve-aszatközéphez.

Tovább

Százkilencvenhatodik nap: Snidlinghajú minyon

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit 
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 14.
minyon nyito01
         Az emberekkel tűrhetően viselkedem. A növényekkel, nem annyira. Nem döglenek ki a felügyeletem alatt, de ezt a szolgáltatást is csak újabban tudom nyújtani nekik, nem tehetek róla. A metélőhagyma túlélt két hetet a konyhapulton, itt volt az idő valamit készíteni belőle. Most olyan, mint egy minyon a Despicable me-ben, körülbelül.

Tovább

Százkilencvenötödik nap: Az első őszi puncs

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 13.
puncs osz nyito01
         Ez itt, az első őszi puncs. Illetve az első őszi puncs, amelyben benne volt a kezem. Vagy valakinek a keze. Egy kéz benne volt, ezt biztos. Amikor poharakba mertük a puncsot, letörtek az ujjak, ezért a jégcsapok a pohárban valójában egy gyűrűsujj, és egy hüvelykujj. Ilyen remek vicceink vannak nekünk.

Tovább

Százkilencvennegyedik nap: Sütőtökös habcsókpite

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 12. 
sutotok pavlova nyito02
         Ez a poszt a tegnapi folytatása, a sütőtök édes változatát mutatja be. A neve egy rajzfilmfiguráéra emlékeztet. Szeretném, ha tudnánk, honnan indultunk: nem ettem sütőtököt. Kényszer alatt sem. Ez az után történt, hogy egy kanál tökpürét a falra köptem, de akkoriban kopasz voltam és fogatlan, rosszul szabott kezeslábasban, egy ilyen külsejű egyéntől nem lehet rendesebb viselkedésre számítani. A kapcsolatot óvatosan vettem fel újra a sütőtökkel, amelynek húsa a főtt répáéra hasonlít, a színe is olyan, és tudjuk pontosan, hogy ez mit jelent. Először egy tökkenyeret próbáltam ki, de ez valójában nem ér, mert benne a tök nem látható és nem is érezhető, a fesztiválokon is mindenki csak mézes süteményként emlegette. Ez a mostani édesség felnőtteknek való. A River Cottage-os Hugh Fearnley-Whittingstalltól származik, aki művész, ellentétben Gordon Ramsayvel, aki pedig iparos, s kinek receptjei kiszámíthatóan kifogástalanok, de Hugh F-W ételei képzőművészeti alkotások, érzékszervekre gyakorolt hatásuk kis híján elviselhetetlen. Ebben a receptben a habcsókok az enyhén linzeres, édes pitetésztába töltött almás-vajas sütőtökkrém felszínén billegnek. Nem is tudom, ez a kifinomultan komponált desszert, földi értelemben, egyszerűen csak nem normális dolog.  

Tovább

Százkilencvenharmadik nap: Chilivel, rozmaringgal és fokhagymával sült sütőtök

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 11.
csilis sutotok nyito01
         A BBC-n nem olyan régen három, nagyon jó francia séf szomorkodott. Egy csőbe jöttek be, mint kiderült. Egy nő hívta meg őket, aki korábban náluk ebédelt, és ezt filmre is vették, ők pedig kifőzték a lelküket ennek a nőnek, és a nő imádott is mindent, amit ezek hárman elébe tettek. A nő mentségére legyen mondva, nem tudta, hogy mit tesz azzal, ha beülteti három francia barátját a stúdióba, és angolul szegezi nekik azt a kérdést, hogy a francia konyha vajon csak egy túlmarketingelt baromság vagy tényleg van benne valami különleges? A fiúk nem beszéltek jól angolul, good, good, hajtogatták, nice, tették hozzá, de láthatóan feldúlta őket ez a támadás, szívesen felelték volna a nőnek, hogy a francia konyha attól francia konyha, hogy okos, körültekintő, nyitott, felvilágosult, nagyvonalú és a fakéregből is szószt főz, ha fantáziát lát benne. Részben a flow mozgatja, részben a homeosztázis; felfogta az evést, mint szükségletet. Érti az ízspecifikus telítődést, ahogyan az étel elővételezett kellemességére hagyatkozó érzéki, legyőzhetetlen emberi vágyat is, jó ütemben, jó adagokban, finom, színes ételeket ad fel, és ebben megoldás rejlik megannyi civilizációs problémára, és különben is, milyen otromba egy kérdés volt ez, mi a fene bajod van neked Maureen? Szeretém a nő mentségére elmondani, hogy a nő nem akart rosszat, ő ezt a feleletet várta, kifejezetten örült volna ennek a riposztnak, de, hogy a szakácsok angolórákon a kolotyón cigiztek, azt számításon kívül hagyta. A séfek azt a feladatot kapták korábban a nőtől egyébként, hogy hozzanak magukkal egy-egy alapanyagot, amelyet a konyhában nélkülözhetetlennek gondolnak. Az egyik kaprot mutatott, a másik fügét, a harmadik sütőtököt. A fügés és a sütőtökös egybehangzóan állították, hogy a két anyagot azért szeretik, mert ezekből sósan és édesen egyaránt, minden képzeletet felülmúlóan tökéletes étel készíthető.
         A sütőtökös receptek közül Barbi a chilis fokhagymás rozmaringost választotta. Ez a fogás három érzékszervet tesz boldoggá közvetlenül: a narancsszínű hússal sült fűszerek ízének összhangja, illata és szépsége is lenyűgöző.

Tovább

Százkilencvenegyedik nap: Almás keksz

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 9.
almaspite keksz nyito01
         A pszichológia modulon belül volt egy relaxációs terápiák gyakorlat, amelynek egyik tárgya az autogén tréning. A tanulás  része, s egyben fő szabálya, hogy a hallgatók behunyt szemmel fekszenek a padlón, a doktor pedig alfába instruálja őket. Egy autogén tréning órának háromféle résztvevője lehet normálisan, az alfán túli, az alfán inneni és az alfában lévő. Az alfán túliak horkolnak, az a bajuk. Régi rémálma teljesül ilyenkor az embernek, hat pasas húzza a lóbőrt mellette, lágyabban és erőteljesebben, D-moll, A-dúr süpsüpsüp, hrrrr-hööööö negyven percen át. Az egyetemen soha nem voltam alfa közelében, külső igyekezettel pedig csak egyszer; valami varázsló varázsolt bele engem, a hadonászó karjától fáradtam el, mintegy megadtam magam neki, ekkor indultak el a színes rajzfilmvirágok a szemem előtt. Külön személyiségekkel felruházva nevettek és táncoltak, mint egy bármilyen történet Disney feldolgozásában, egy merő virágfelvonulás lett az élet. Legalább tudjuk, hogy ilyen sötét gondolatok lappanganak a tudatom mélyén. Sajnos a kontroll, mely alatt az univerzumot tartom, ritkán enged lazítani. Az alternatív terápiák közé tartozik a fehérborok biztos vonalvezetésű használata, illetve a jóga a konyhában. Ha kekszet sütök és közben megnézem Az ötödik elemet, az megnyugtat engem. Kölcsönadtam ezt a módszert, tegnap Barbi sütött kekszet és nézte meg Az ötödik elemet. Egy szellemes és szép, nem linzeralapú almás teasüteményt próbált ki, amely az enyhén fűszeres, kissé sós pitetésztájúak közül való. 

Tovább

Száznyolcvannyolcadik nap: Gorgonzolás sült körte

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 6.
sultkorte nyito02
         A sós, vajas tésztában megsütött gorgonzolás körte zöldsalátával egy igazán felvilágosult, tökéletes előétel. Gyakorlatlan kóstolótól rendes hozzáállást igényel, mert az agy eleinte torzít az élményen a maradi, édes körtéhez szokott hozzáállásával. De ha először apró, a rétegeket jól összefoglaló falatok kerülnek a szájba, a koncept megértését követően kárpótol az agy korábbi, előítéletes viselkedéséért.

Tovább

Száznyolcvanhetedik nap: Őszi asztaldísz

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 5.
oszi bosegszaru asztal nyito01
         Álltunk a Nagykörúton a dugóban, a férjem kérdezgette, hogy mik a tervek, milyen virágrendezési vagy porcelánozási gondolatok foglalkoztatnak, társasági beszélgetést igyekezett kezdeményezni. Ősziek, mondtam. Pocsék társaság vagyok olykor. Mondta, hogy lenyűgöző terv, szedjek gesztenyét, biztosan beleillik majd. Nem szedek, feleltem, nem elég szokatlan, nem széles látókörű, én nem használok mikulást decemberben, az provinciális. Mondta, hogy de lehetne egy olyan nyakba akaszthatós kis gesztenyegyűjtő zacskót is készíteni valamikor, mondtam, hogy szeretném, ha nem emlegetnénk ezt a gesztenyét többé, nem kell, nem érdekel, nem ihlet meg. Az én munkám egyébként sem elhatározás kérdése, én nem akkor dolgozom, ha leesik a gesztenye vagy a hó, engem nem lehet mindenféle gravitációs-ügyekkel szekírozni, és elvárnám, ha nem is tudom: nemcsak regisztrálná az én, igen így, munkakiszolgáltatottságomat, hanem, hacsak a maga módján is, értékelné….
- Jól van csillagom.
         Később egy doboz gesztenyére lett égető szükségem, egészen egyszerűen elodázhatatlanul. Szívem, mondtam, hol vannak a gesztenyék? Felelte, hogy ne szóljak hozzá ebben a tárgyban, helyesebben ne feszítsem ezt a húrt a kelleténél kintebb/tovább vagy hogy is van ez a kifejezés. Mindenesetre nem akarja, hogy ehhez az érzékeny ponthoz az ő múltjában még egyszer hozzányúljak. De, mondtam, nekem elég nagy szükségem volna azokra a gesztenyékre, amelyeket múltkor megbeszéltünk, hogy nem tűrnek halasztást, úgy is fogalmazhatok. A dolgozószobában ült és dolgozott, azután indulnia is kellett, és kifelé menet mondta nekem, hogy szedett gesztenyét, ahogy megbeszéltük, odarakta mindet a Népligetbe. De, hogy ne vigyék el, elrejtette a fűben, trükközött is, tehát egy elég nagy területen szórta széjjel a mieinket. Lehet, hogy a Városligeti fasornál is szedett párat, azokat leghelyesebb volna ott keresnem. A kis szedőzacskó is készen van, ilyen tűvel-cérnával összeszerelhetősre merte alkotni, rám már csak az alkatrészek helyes sorrendű egymásra szervezése hárul, reméli, ez így rendben van. 
         Ez a piros, méregzöld, barna és ezüst alapú asztali dísz végül gesztenyét, nem tartalmaz. De a közelében olyan, mintha erdei környezetben, szabadlevegőn ebédelne az ember egy szép, őszi vasárnapon. 

Tovább

Száznyolcvanötödik nap: Gyertyák levélben

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. október 3.
szusigyertya nyito01
         Volt itt hat narancsszín gyertya, ezekből összeraktam egy narancsszín asztali díszt korábban, egy narancsdrámát helyesebben, minden csupa narancs volt benne, sprickolt a narancs szanaszét. Ha ránézett, olyan érzése lett az embernek, mint mikor a John Malkovich menetben Malkovich ugrik be Malkovichba, és ettől mindenki úgy kezd kinézni, mint Malkovich. A gyertyák helye a szertárban volt a bukást követően, de ma kaptak egy újabb esélyt. Hétvégére egy szép, őszi asztali dekort állítottam fel, és megkértem Barbit, hogy faragjon embert ezekből a gyertyákból, de ha lehet, a narancsból ne láthassak sokat. És ő ki is hozta belőlük a legjobbat (egy helyes gyertya szusit).

Tovább

Száznyolcvanadik nap: Fahéjas gyömbérkeksz

Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. szeptember 28.
helloosz nyito02
helloosz 01         Létezik egy gyömbérkeksz, ősz íze van. Ebből négyszáz adagot sütöttem le tavaly egy teadélutánra, és mellé másik ötféle zöldséges édességet is. A partin odalépett az asztalhoz egy férfi, de ő a süteményekből nem könnyelműen választott, mint a többiek, neki én ahhoz túlságosan gyanús voltam. Igazán gyönyörű itt minden, mondta, de hogy ebben itt mi van, kérdezte, feleltem, hogy répa. Fujj, mondta. És abban? Abban cukkíni. Ááhhv, undorkodott, és az micsoda, siklott tovább a tekintete, az céklás trüffel, állítottam, úúúhbuh, siránkozott. Ez kibírhatatlan, nincs itt valami, amit meg lehet enni? És akkor azt mondtam ennek az embernek, hogy bízzon meg bennem: próbája ki azt a gyömbéres kekszet, azzal nem lesz semmi baj. Az illető később megkeresett a tömegben újra, és valami olyasmit mondott, hogy fogadni mert volna, hogy soha meg nem enne ilyen zöldséges marhaságokat, de most nem is tudja hirtelen, melyik volt a jobb, a céklás trüffel-e vagy a gyömbérkeksz? Azt hiszi, a keksz lehetett, a sós-édes gyömbér szétroppant a szájában, és a feketekávé, melyet mellé ivott, szokatlanul jól teljesítette ki ezt az élményt.
         A kekszet érdemes lezárt üvegben tárolni. Azután feldíszíteni, és az egyik csomagot Domának ajándékozni, aki hat héttel ezelőtt megszületett.

Tovább

Százhetvennyolcadik nap: Szilvás clafoutis

Recept: Keresztesi Barbara
Írás: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. szeptember 26.
szilva clafoutis nyito01
         Minden akkor kezdődött, amikor az a tahó Grimod de la Reynière, Párizs krémjének rendezett vacsoráin egy apja ruháiba öltöztetett disznót ültetett az asztalfőre. Az arisztokraták általában nincsenek elragadtatva, ha gyerekük minden igyekezetét összeszedve csinál belőlük majmot, így XVI. Lajos sürgető kérésére Grimod szülei, fiukat a nancyi kolostorba küldték, hogy ott kimeditálja magából ezt az ő viselkedését. Grimod de la Reynière-nek az apát – tudniillik az apátság apátja - tanította meg a terített asztal rendjét és szókészletét. Később, a forradalom éveiben újra párizsi érdekeltségű Grimod a kolostorban hallottakra hagyatkozva teremtette meg az ételkritikust mint megkülönböztetett foglalkozást és a gasztroirodalmat mint önálló műfajt. Otthon a Société Epicurienne körében elfogyasztott vagy helyi bisztrókban megevett ebédek elragadó történeteit a Journal des Gourmands et des Belles-ben vagy az éves Almanach des Gourmands-ban jelentette meg. A jakobinus diktatúra idején a lépés rosszul is kijöhetett volna a francia konyha számára, de szerencsére a művészet még az arisztokrácia iránt érzett fékevesztett utálatnál is vonzóbb környezeti inger, s Grimod de la Reynière addig főzött, adott látványos vacsorákat és írt minderről jól és sokat, amíg a polgárság az elit haute cuisine evolúciójának aktív részese lett.
         Grimod kortársaival, Jean Anthelme Brillant-Savarin kellemesen dilis gasztrofilozófussal és Antonin Carême mesterszakáccsal fektette le a modern francia konyha alapjait. Carême volt az első séf, aki eligazodott a fogások rengetegében, az alapanyagokat a köztük lévő harmónia szerint fő és alosztályokba sorolta, neki köszönhető, hogy a francia grande cuisine ma egy strukturált, sokdimenziós, táguló iparművészeti mátrix, s mint ilyen, a nagyon hasonlóan táguló univerzumot nem számolva, egyedülálló a világon. Caréme kulináris diskurzusának lényege, hogy ragaszkodik az intim, felbonthatatlan kötelékhez konyha és emberiség között. Azt mondja, hogy az étel viszonyba tesz a kultúra legeldugottabb részleteivel. Közbeiktatásával enyhülés mutatkozik aránytalanul rohadt helyzetekben, s ennek iskolapéldája - e mondat érthetősége iránti igény legteljesebb figyelmen kívül hagyásával -  egy nem olyan régen, postán ideért szakácskönyv az 1800-as évekből.
        A mai clafoutis és a történet többi része viszont úgy állnak összefüggésben, hogy a clafoutis egy klasszikus francia reggeli. Barbi egy cseresznyés receptet értelmezett át szilvásra. Egyszer megírtam itt Julia Child clafoutis-ját, most egy másikat próbáltunk ki, ennek a változatnak a tésztája magasra duzzad, ropogósra, pirosra sül, szerkezete olyan könnyű lesz, mint a yorkshire puddingé. Lényeges, hogy ebbe a sütőben sült palacsintatésztába édes termés kerüljön, valamiért savanyú gyümölcsökkel nem működik jól.

Tovább

Százhetvenhatodik nap: A sál

Fényképezte: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. szeptember 24.
sal nyito01
         Hideg van? Hideg van. Nincs királyi út. Királyi út? Nos, nem lehet minden nap egy irodalmi diadalmenet. Egy kirakatban figyeltem meg az őszi férfitrendeket, hogy miért pont azokat, arra is tudnék mondani valamit, nyilván. Nemtől függetlenül érdekelnek a cipő és táska, időjárás és óraszíj, szemhéjpúder és művelődéspolitika kapcsolatai. A férjem megkötött ma egy sálat, Barbi lefényképezte, én meg megírtam, tessék parancsolni.

Tovább

Százhatvanegyedik nap: Sörtorpedó

Készítette: Keresztesi Barbara - Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. szeptember 9.
sortorpedo nyito01
         Ez a játék a sörfesztivál kedvéért készült. A szabály az, hogy amikor az ellenfél eltalálja a hajót, a másik játékosnak meg kell innia a találatot.

Tovább

Százötvennyolcadik nap: Fűszeres bőrradír

Készítette: Keresztesi Barbara
Bevezető írás: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. szeptember 6.
fuszeres borradir nyito02
         Ez a fahéjas bőrradír valamelyik édesség részeként is kaphatott volna munkát, ehelyett azonban a szépségiparban helyezkedett el. Az első bőrradíromat még készen vettem, abban tengeri sót dolgoztak el babaolajjal, és semmi mást. A só hatalmasra marta az ajkam, ez nem a termék hibája volt, hanem az enyém, mindenesetre ekkor cseréltük le az alapot cukorra, és indítottuk újtára a fűszeres radírok láncolatát. Ebbe a változatba a fahéjon kívül szerecsendiót és szegfűszeget kevertünk.

Tovább

Péntek: Lencsefőzelék, gyömbérkeksz

Írta: Keresztesi Judit - Zseniális falatok rovat - 2012. október 4.
lencsefozelek 02
Lencsefőzelék


Hozzávalók:
20-30 dkg szép füstölt tarja,
25 dkg lencse,
zsír (vagy olaj),
3 evőkanál liszt,
pirospaprika,
1 nagy fej vöröshagyma,
2 gerezd fokhagyma,
1 citrom reszelt héja,
1 citrom leve,
1-2 babérlevél,
cukor, ízlés szerint, 
tejszín (körülbelül 1 dl), 
mustár (körülbelül 1 evőkanál),
a tálaláshoz tejföl, vagy kefir.

Tovább
süti beállítások módosítása