Írta: Keresztesi Judit - Nagyvárosi nő megosztaná rovat
2015. március 1. 
Délután úgy tűnt, van egy történetem, amelyben valaki fölvezetett másokat egy csigalépcsőn, s mindeközben szép neveken szólította vendégeit. Egy kisebb tömeg gyűlt ott egybe, ismerősök, suttogva beszélgetett mindenki mindenkivel, könyvtárszobákon, titkos ajtókon haladtak keresztül, mígnem egy folyosón találták magukat, s innen már másvalaki egy sötét pince mélyébe kalauzolta a társaságot. Egy férfi erősen fogta egy nő ujjait, lent azután, ahonnan gépzúgás hallatszott, lehunyta mindenki a szemét, egy nő gyöngéden végigsimított egy férfi hátán… majd kinyílt egy ajtó, és mögötte a csillárok és szépen terített asztalok fényében ott állt… egy ember. De, hogy ki volt ez az illető, akinek - a sötétben álldogálók így figyelték meg - köntöséből csurgott a fény, és hogy ezek a nők és férfiak mi járatban voltak arrafelé, nem lehetett kideríteni, mert az ujjaim hirtelen összevissza kezdtek kalimpálni a billentyűkön, figyelmük elterelődött, és példa nélkül a blogbejegyzések szövevényes történelmében, félbehagyták az elbeszélést.
Kénytelen vagyok így beérni a valósággal: fésűkagylót ebédeltünk. És kacsát, már megint. Ezt a számtalan egyszerű mozdulatból összeálló receptet egy kínai fiútól tanultam, ő otthonról hozta, és azt ajánlotta, hogy ha nincs kifejezetten ide való Michiu főzőborom, használjak nyugodtan vodkát, így lett ez a gyönyörű előétel készen. A tökéletes falatot úgy érdemes elképzelni, ahogyan a képen is látható: alulra egy réteg gyömbérrel és korianderrel ízesített fokhagymás tészta kerül, rá a kacsasült, s ezt zárja le az édes, ugyancsak gyömbérrel fűszerezett kagylóhús.
Hozzávalók:
3 kacsamell,
10 fésűkagyló,
450 ml sótlan csirkehúsleves,
friss gyömbér, körülbelül 7 cm,
só,
bors,
7 gerezd fokhagyma,
2 szál újhagyma,
kis csokor koriander,
3 evőkanál vodka,
3 evőkanál szójaszósz,
1 evőkanál kukoricakeményítő,
150 g tészta,
napraforgóolaj.
A gyömbért megtisztítom, megfelezem. Egyik részét lereszelem, a másikat durvára vágom. A két újhagymaszálat fölkarikázom, 4 fokhagymagerezdet összetörök, a többit lereszelem, és a lereszelt gyömbér mellé teszem.
A sótlan levesbe beledobok 4 gerezd összetört fokhagymát, körülbelül 5 cm gyömbért, tűzre teszem, és alacsony lángon addig főzöm, míg körülbelül 100 ml-rel kevesebb lesz. Amikor a fölösleges víz elpárolgott, hozzáadok a leveshez egy újhagymát és a kis csokor koriandert, néhány percen át főzőm, majd leveszem a tűzről és hagyom egy kicsit kihűlni. Amikor kihűlt, leszűröm, 3 kanál szójaszószt öntök hozzá, belelocsolok egy kanál napraforgóolajat, majd néhány kanál levessel fölengedem a kukoricakeményítőt, és belekeverem a levesbe.
A kacsamelleket megmosom, a bőrt bevagdosom, megsózom, megborsozom és bőrükkel lefelé forró, sütőálló serpenyőbe teszem. Kisütöm belőlük a zsírt, majd megfordítom a kacsamelleket, beteszem a húst a sütőbe, és alacsony hőfokon, lassan készre sütöm. Az elkészült kacsamelleket kiveszem a sütőből, a kacsazsírt egy tálba öntöm, a kacsamelleket vágódeszkára helyezem és hagyom, hogy kissé kipihenjék magukat. Később mindegyiket fölszeletelem.
Egy lábasban vizet forralok, enyhén megsózom, beledobom a tésztát, és az előtt egy perccel, hogy megpuhulna, leszűröm.
Egy serpenyőben egy kanál napraforgóolajat hevítek, rádobom a fölkarikázott kacsamellet, és mindkét oldalon kissé megpirítom. A megpirított húst a félretett kacsazsírba dobom.
Ugyanabban a serpenyőben újabb kanál napraforgóolajon megpirítom a fésűkagylókat, hozzájuk dobom a lereszelt fokhagymát és gyömbért, ekkor a megmaradt újhagymaszeleteket is a serpenyőbe dobom. A hozzávalókat hirtelen összesütöm, kiveszem a zsírból a kacsaszeleteket, a kagylóhúshoz dobom, hozzáadom a tésztát, összekeverem, majd leöntöm a levessel és összeforralom.
Fotó és szöveg: Keresztesi Judit
Szerkesztette: Keresztesi Barbara
Itt iratkozhatsz fel a hírlevelünkre, vagy követheted a bejegyzéseinket Twitteren, Tumblr-ön, Facebookon, a fotóinkat pedig a Pinteresten is megtalálod.
