Írta: Keresztesi Judit - Nagyvárosi nő megosztaná rovat
2014. október 23.

- Minden ujjad megvan, nem látom okát a késlekedésnek, kezdjél szépen írni. – szólt a kiadó vezetője szórakozottan. A székében ült, finoman ringatta magát előbb balra, majd jobbra dőlt, nem nagyon érdekeltem, csak úgy, beszélt hozzám megszokásból. - Fogalmazz kereken, személyesen, érezzem úgy, mintha nekem találtad volna ki. És ne kend el a végét azt nem szeretem. Legyen fináléja, lyukadj ki valahová és ne úgy, mint múltkor, nem kell bonyolultan, az époszfragment az nem egy szó kisfiam. Még én sem értem, passzíve sem, mindenki ideges lesz az ilyesmitől. Szóval írjál par excellence, de azért normálisan.
– Van egy Genezis történetem. – mondtam. 
– Abban almák vannak, ha nem tévedek. – jegyezte meg. 
– Alma, körte, nem mindegy?
– Írjál inkább körtéset. Körtés recepthez körtés történet jár, amikor egy almás recepted jelenik meg, akkor majd beszélhetsz almákról, szerintem logikus ez így. – mutatott egyik ujjával az ajtó irányába.
A hallban álló zongorán leütöttem egy gé hangot, majd egy ef-et, aztán végigszaladtak az ujjaim a billentyűkön, de csak a fehéreken, a feketéket nem is érintettem. Nagyjából ez volt a gyakorlás az elmúlt hónapban, plusz az otthoni hangszerről letöröltem a port, nem tudom, az számít-e. Körtés történet, körtés történet, hogy mit csináltam főzés közben. Semmit nem csináltam, főzés közben főz az ember, ebben drámára találni nem nagyon lehet. Valahonnan a fülemben ragadt egy dal, úgy emlékszem, azt dúdolgattam, közben nő-férfi történeteket találtam ki a könyvemhez, amelyekben a nő puhán, kevés fordulattal, korszellemre nem ügyelve egyszerűen csak boldoggá teszi a férfit. Egy őszi bisztrómenü főétele volt a körtés-káposztás hasé, ebből küldtem el egyet ajándékba; ebben a körtét friss zsályával összesütött kolbásszal töltöttem meg, a káposztába pedig borókabogyót törtem, és így alakult ki az az íz, ami miatt a kiadó magához rendelt. Ez a hasé nem igazi hasé, nem vajas tésztával készül, hanem gyúrtam hozzá egy olyan foglalatot, amely megsütve ropog. Másodszor is nagy volt a kísértés, de végül nem kevertem a káposztához a tölteléket, amely a körtékben már nem fért el. Így az, ezúttal nem nyomta el az üde, édes-savanyú ízt, amely a körtés-paprikás-zsályás aromát olyan nagyszerűen kiegészíti.

Hozzávalók: 
A tésztához,
200 g finomliszt,
1 teáskanál cukor,
1 teáskanál só,
20 g élesztő,
1 evőkanál olaj,
langyos víz.

A töltelékhez:
3 kemény körte,
250 g fehérkáposzta, vékonyra vágva,
80-100 g paprikás kolbász,
1 evőkanál friss zsálya,
1 fej vöröshagyma fele vékonyra szelve,
1 fej vöröshagyma fele apróra vágva,
2 szem borókabogyó, enyhén megtörve,
1 babérlevél,
1 teáskanál köménymag,
50 ml fehérborecet,
1 nagy evőkanál barnacukor,
3 evőkanál vaj,
1 evőkanál tejszín,
1 tojás sárgája,
bors,
só.

Elkészítés:
A sütőt 190 °C-ra előmelegítem. Egy serpenyőben fölhevítek egy kanál vajat, rádobom a héjától megtisztított, fölaprított paprikás kolbászt, körülbelül három perc alatt barnára sütöm, majd hozzáadom az apróra vágott fél vöröshagymát, amit átlátszóra dinsztelek. Ekkor adom a keverékhez a zsályát, egy percig sütöm, megborsozom, majd leveszem a serpenyőt a tűzről és tartalmát egy edénybe kanalazom.

A szabaddá vált serpenyőben fölolvasztom a maradék vajat, hozzáadom a hagymát, egy perc múlva a káposztát, a borókabogyót, a köménymagot, a babérlevelet, meglocsolom a borecettel, hozzászórom a cukrot, és a zöldségeket körülbelül 10 perc alatt összepárolom. A káposztát leveszem a tűzről, megsózom, megborsozom, eltávolítom belőle a borókabogyót és a babérlevelet. 

A körtéket megmosom, kimagozom, vigyázok, hogy a száruk megmaradjon. Egy-egy evőkanálnyi húst eltávolítok belőlük egy kiskanállal. A körtéket megtöltöm a kolbászos-zsályás keverékkel. 

A lisztet egy tálba szitálom, hozzáadom a cukrot és a sót, belemorzsolom az élesztőt. A halom közepébe lyukat simítok, beleöntöm az olajat és föllazítom egy kis langyos vízzel. Könnyű tésztát gyúrok annyi langyos vízzel, amennyit fölvesz. A tészta háromnegyedét téglalappá nyújtom, és kibélelek vele egy kivajazott kenyérsütőformát. A tésztába öntöm a káposztát, erre állítom a körtéket. A maradék tésztából kis téglalapot nyújtok, majd három lyukat szúrok ki a körtéknek. A tésztát a körtékre emelem, széleit összedolgozom a bélelésre szolgáló tészta széleivel, körben szépen villával lenyomkodom. Összekeverem a tojássárgáját a tejszínnel, és megkenem a hasé felületét. Körülbelül 20-30 perc alatt pirosra sütöm. 











Fotó és szöveg: Keresztesi Judit
Szerkesztette: Keresztesi Barbara

Itt iratkozhatsz fel a hírlevelünkre, vagy követheted a bejegyzéseinket Twitteren, Tumblr-ön, Facebookon, a fotóinkat pedig a Pinteresten is megtalálod.