Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2013. november 23.
Talán már említettem, hogy az intézetben a barbarizmustól való eltávolodás a szakterületem, és hogy nem kezeltként vagyok regisztrálva abban az intézetben, ez mondjuk fontos. A munka lényeges részét teszi ki az asztali tárgyak értelmezése, ezt így, ebben a formában most egyszerűen csak fogadjuk el. Amikor különböző személyeket – itthon – arról faggattam rutinszerűen, hogy egy pillantást vetve erre a kis angyalkás szettre, mi jut rögtön eszükbe, egyesekben az a kérdés merült fel azonnal, hogy hova cipeli az angyalka a hátán azt a karikát vajon? Mások ehhez képest arra voltak kíváncsiak, hogy mi oka volt bárkinek rádrótoznia egy kerékre, kvázi kerékbe törni ezt a derék angyalkát, azt mondaná már meg nekik valaki? A tréfás, melankolikus, (tahó) barátok között ült itt egy angol fiú is, ő azt mondta, hogy milyen szép angyalkás szalvétagyűrű ez, olyan, mintha cukorból volna. Egyébként az angol mindig hoz virágot, ilyesmire lehet egy világbirodalmat alapozni.