Írta: Keresztesi Barbara - Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. április 22.
Egy gyönyörű, szörnyű fejezet nyílt az emberiség történetében azzal, hogy 1680 táján Denis Papin megálmodta a gőzgépet. Majd nagyjából háromszáz évvel később, amikor a nukleáris robbanással sikerült mesterségesen előidézni a csillagokon belüli folyamatokat, ugyanez a szakasz le is zárult. Ebben a rövid, három évszázadnyi ablakban a technológiai haladás tulajdonképpen nem jelentett mást, mint még nagyobb sebességet, még magasabb hőmérsékletet, sokkal magasabb nyomást. A kakaskodás vége egybeesett a második világháború végével, ekörül szakadtunk le a technológiai modellről, és vetettük tekintetünket a biológiai folyamatokra. És csodálkozva láttuk, hogy azok központi magvát nem az energia jelenti, hanem az információ. (Drucker 1985, 12.)
Itt van rögtön az emberi szervezet, ami tudjuk: porból vétetett, majd porrá lesz, de ha véletlenül komolyan valami értelmesre is kíváncsiak lennénk vele kapcsolatban, akkor jó tudnunk, hogy a Nobel-díjas biológus, James Watson, aki ez után lett csak Nobel-díjas, hónapokat dolgozott a DNS kettős-hélix szerkezetének modelljén, hiába. A fogak között átszűrődő szentségelés után, de még az előtt, hogy az egészet kivágta volna a negyedikről, bevitte a modellt a kémialaborba és megnézette Jerry Donohue kémikussal, aki azonnal megmondta, hogy rossz helyen vannak a hidrogénatomok és azt is megmondta, hol vannak jó helyen. Watson másnap, két óra alatt megépítette a bázispárokat. (Ezért kapták Francis Crickkel a Nobel-díjat.)
Az, hogy a DNS-ből hogy lesz hús-vér ember, vagyis, hogy mik a DNS kódjai és hogyan dekódolhatók, George Gamow orosz fizikust érdekelte igazán. Ő 1954-ben megalapította az RNS nyakkendősök tudósklubját, aminek tagjai a pletykák szerint hihetetlenül masszívan piáltak, de/ezért nem ők jöttek rá a fehérjeszintézis információs folyamataira, hanem Marshall Nirenberg. Nirenberg állapította meg, hogy az információ és annak áramoltatása építi és tartja fenn az életet.
Itthon, az alapinformáció eddig a hűtőszekrény oldalán áramlott közöttünk. A bejárattal szembeeső fehér lapra filctollal írtuk fel az üzeneteket, ki mit hozzon, ki hova menjen. A jó lokáció mellett a konyhai hemzsegés tovább biztosította az adat célba érését. A költözésig minden rendben ment, de az új helyen a hűtőszekrény kikerült a konyha-nappali szentélyből, és egy sufniba tolódott, ahol nem lehet hozzáférni az oldalához. Az információáramlás megrekedt, ez komoly dolog, semmi sincs itthon, ami kellene és senki nincs ott, ahol szükség volna rá. Ma egy tükröt alakítottam át üzenőtáblává. A tükröt most találtam egy szekrényben, még az előző lakó hagyhatta itt.
A tábla hozzávalói:
maszkolószalag,
univerzális fehér csempefesték,
patina (ezüst),
kisebb mázoló ecset,
tiszta törlőrongy,
vonalzó,
rostiron.
A sablonhoz:
Vastagabb karton, vagy vékony műanyaglap,
anjou liliomos mintalyukasztó,
ezüst és kék festék,
kisebb ecset.
A tükröt körberagasztom maszkolószalaggal úgy, hogy 4 cm-nyi perem maradjon a szélén. Egy durvább mázolóecsettel felviszek egy réteg fehér csempefestéket. Megvárom, amíg megszárad (kb. 20 perc), majd újabb réteget viszek fel. Összesen három vagy négy réteg fedi el a tükröt.
A bördűr sablonját vékony (fél mm vastag) polipropilén lapból készítem el. Levágok egy egyenes csíkot a lapból, és mintalyukasztóval, egyenlő távolságban belemetszem az anjou liliomokat az anyagba.
A mintát szárazabb (porosabb) akrilfestékkel viszem át a tükörre. Ezt a maszkba maszírozom, majd továbbhaladok mindaddig, amíg körbe nem érek a kereten. Amikor a minták megszáradtak, egy durvább mázolóecsettel felviszem az ezüstpatinát. A felesleges helyeken ronggyal letörlöm az antikolófestéket a keretről, majd felviszek egy lakkréteget, hogy a felület könnyen tisztántartható legyen. Végül egy szike és egy vonalzó segítségével körbevágom a maszkolószalagot, nehogy felkapja a festék szélét a tükörről, majd eltávolítom a szalagot.
Szia, holnap ugyanitt
Barbi
Fotó: Keresztesi Barbara
Háromszáznegyvennégy nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Huszadik nap: Rizsember fürdik
Tizenkilencedik nap: Ki vagyok én?
Tizennyolcadik nap: TGIF (csakhogy péntek van már stb.)
