Írta: Keresztesi Judit - Nagycsillag rovat

          Fran Lebowitz akit a nyolcvanas évek irodalomkritikusai csak modern Dorothy Parkerként emlegettek azt mondta a legutóbb, róla készült Scorsese dokumentumfilmben, hogy a nők különböznek a férfiaktól, és ha valakinek kétségei támadnának efelől figyelje csak meg, hogy nemcsak az írói hangjuk más, de eltér a telefonhangjuk is. Azt kérdezték tőlem, mit akarok ezzel a bloggal, azt mondtam, nem akarok semmit, feszítenek a betűk az ujjaimban, igyekszem azoktól megszabadulni. De hogy mégis, mi készül itt, mákos rétes-e avagy almásderes? Ha az önkéntelen késztetésnél is bővebb magyarázatra van szüksége bárkinek, hát íme: engem a nő érdekel, tudniillik saját magam.

 Írta: Keresztesi Judit - Asztalon rovat

Vonzódom az élelmiszer alapanyagokhoz és a porcelánokhoz. Baráti vélemény szerint ez a szó nem írja le jól a viszonyt, szerintük a pillantás, amit egy darab friss marhahúsra vagy egy Eva Zeisel készletre vetek, zavarba ejtő. Vasárnap volt egy uzsonna nálunk, lefényképeztem a terítést, remélem, nektek is tetszeni fog.

Különleges fehér porcelánhoz még hozzájuthat, aki komolyan keres itthon, de izgalmas asztali kiegészítőket jobbára csak Barbitól tudok kikönyörögni. A szalvétagyűrűk festett fakarikából és kartonszívre tekert szaténrózsából vannak. Az ültetőkártyáknak mini cserepeket festett meg, ezeket tömte ki hungarocellel, és arra halmozta a szalagrózsákat. A névtáblákat régi csokordíszekből és papírból készítette.